Vehet netet az égből is

Mindenki futott már bele olyan helyzetbe, hogy épp amikor kellett volna, a mobilján nem volt térerő, vagy az adatforgalmi sebességgel adódtak gondjai – vagy olyan helyen (erdőben, völgyben) lett volna szüksége telekommunikációs szolgáltatásra, ahol ilyesmi nem is volt soha. Magyarországon a lakosság néhány százaléka éppen ilyen területen és viszonyok között él, vagyis vezetékes telefon és internetkapcsolat híján kimaradtak a digitális korszakváltásból zömmel azért, mert a szolgáltatóknak nem érte meg odáig kiépíteni az infrastruktúrájukat. Mutatjuk a megoldást.

A városi ember kényelméből nehezen értelmezhető korlátozottságot évek óta fel lehetne számolni. Nem a nemzeti internetkonzultációval felszínen tartott programról van szó, arról az ígéretről, mely szerint a kormány 2018-ig minden lakóházba (ahol igénylik) „szupergyors internetet” telepít.

De még csak nem is arról, hogy a három nagy hazai mobilszolgáltató (Telekom, Telenor, Vodafone) befejezi azokat a 800 MHz-es frekvenciára szóló hálózatfejlesztési projekteket, amelyek megkezdéséért másfél éve több mint 100 milliárd forintot fizetett a hírközlési hatóságnak, s amelyekben azt is vállalták, hogy gyors mobiladat-átvitelre képes 4G-vel lefedik lényegében az egész országot.

A „lényegében” és a „ténylegesen” közötti különbségre évek óta működik idehaza is valós technológiai megoldás. Olyan, ami akkor is működik, amikor a vezetékes (vezeték hiányában) vagy a mobilnet (térerő hiányában) nem. „Az ég mindenhonnan látszik, elérhető, ilyen egyszerű a magyarázat” – mondja Lengvárszky Szabolcs, a 6 éve műholdas internetszolgáltatást is végző RG NetWorks Kft. ügyvezetője.

Az egyelőre ezres előfizetői nagysággal dolgozó cég kifejezetten olyan területeken biztosít szélessávú internetes adatátviteli megoldásokat, ahol a hagyományos távközlési szolgáltatások nem elérhetőek. Saját példáját hozza a cégvezető: „a Mecsek oldalában lakom, ahol a mi utcánkban elérhető a vezetékes optikai kábel, de egy utcával lejjebb már nincs semmi”.

A magyaros fantázianevű Vannet 40 százalékban céges, 60 százalékban lakossági előfizetőket tudhat magáénak. Jórészt településeken kívüli, külterületi helyszínekre kérnek ilyen szolgáltatást, de a cégnek több olyan ügyfele is van, akik városi környezetbe kérik a műholdas internetet. Vagy azért, mert a városnak olyan területén működnek, ahol nincs kiépített adsl hálózat, vagy mert nem elégedettek a szolgáltatással. Gyakori az is, hogy a céges előfizetők backupnak választják ezt a megoldást, mivel teljesen független adatátviteli rendszerről van szó, arra az időre jelent biztos megoldást, ha a többi, klasszikus rendszerben probléma adódna.

A valódi szélessávot (22 Mbps le-, és 6 Mbps feltöltési irányba) az EU-ban jól ismert Eutelsat hazai képviselőjeként biztosítja – ez már majdnem olyan, mint a kormány által 2018-ra ígért 30/10 Mbps sebesség, amit kábelen lehet majd elérni. Ám a műholdas nethez nincs is másra szükség az adott helyszínen, csak áramra. Illetve a rendszer működéséhez megfelelő eszközre is szükség van, mert bár az adatlekérdezés technológiailag elég könnyű feladvány, a feltöltéshez azért speciálisabb eszközre van szükség, mint egy beltéri modemre vagy mobiltelefonra.

A szolgáltatáshoz – melyet bárhol az országban igényelni lehet – telepíteni kell egy 77 centis átmérőjű antennát, a parabolán egy speciális fejegység dolgozik (ettől lesz műholdas a terminál), amihez egy beltéri modemegység kapcsolódik, és bár javallt a telepítést szakemberre bízni, egy kis műszaki érzékkel azért ez áthidalható feladat. A szett nem olcsó, az alapcsomag is 100 ezer forintot ér, de ezt ugyanúgy nem kell megvenni, csak tartós használatra kvázi kibérelni, mint ahogyan a kábeltévés társaságoknál a beltéri modemet.

Azt szem előtt tartva, hogy a műholdas internetszolgáltatás ott üdvözítő, ahol nincs más megoldás, a kezdőcsomag 7 ezer forintos induló ára, ha nem is teljesen versenyképesnek, de összehasonlíthatónak nevezhető az általános körülmények között lévő végpontokéval. Az már kevésbé üdvös, hogy e szolgáltatás is – a mobilnethez hasonlóan – főként forgalomkorlátos csomagokba rendezett. Ám a legolcsóbb csomagban is havi 8 GB adatforgalom a határ, ami ha torrentezésre és folyamatos Youtube-videózásra nem is, általános szörfölésre viszont több mint elegendőnek tűnik.

Ami a céges megoldásokat illeti: alapkommunikációra, m2m megoldásra (machine-to-machine technológia, azaz olyan adatáramlás, mely emberi közreműködés nélkül, gépek között zajlik), kamerarendszerek jeltovábbítására, napelempark adatátvitelére, jegykiadó automaták vezérlésére és adattovábbítására egyaránt használják. A két szegmensben Lengvárszky Szabolcs becslése szerint 15 ezer potenciális ügyfél volna elérhető.”

A teljes cikket ide kattintva lehet elolvasni. 

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?